SOS SCHNAUZER FAJTAMENTŐ EGYESÜLET

MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLYA

(A 2015. október 18-án elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveg, a módosítások dőlt betűvel kiemelve)

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXXI. Törvény alapján létrehozták az SOS Schnauzer Fajtamentő Egyesületet.

A SOS Schnauzer Fajtamentő Egyesület a 2015. október 18. napján megtartott megismételt közgyűlésen az alábbi alapszabályt fogadta el.

 I.

Az Egyesület adatai


1. Az Egyesület neve: SOS Schnauzer Fajtamentő Egyesület

2. Az Egyesület székhelye:

3. Az Egyesület működési területe: Magyarország

4. Működése nyilvános, kiterjed Magyarország területére. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Kiadásait tagdíjakból, pályázatok útján, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. Az egyesület közhasznú szolgáltatásairól, igénybevételének módjáról az egyesület honlapján folyamatosan lehet informálódni.

5. E-mail címe: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

6. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A 2011. évi CLXXV. törvény szerint közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

7. Az egyesület jogi személy.

II.

Az Egyesület célja és feladatai


1. Az Egyesület célja:

Az Egyesület elsődleges célja segítségnyújtással fellépni a bajbajutott állatok (ezen belül is a schnauzer fajtájú kutyák) megsegítésére, valamint állatvédelmi prevenciós munka végzése. Továbbá az Egyesület törekvése, hogy a civil önszerveződés lehetőségeivel és erejével mérten hozzájáruljon ahhoz, hogy hazánkban is elterjedjen a felelős állattartási kultúra.

Az Egyesület az állatvédelemmel kapcsolatos tevékenység körében felvilágosító munkát kíván végezni a házi kedvencek humánus tartásáról, a kóbor állatokkal kapcsolatos helyes és követendő viselkedésről. Az Egyesület a Magyarország területén megtalálható schnauzer fajtájú gazdátlan, kóborló kutyákat nyilvántartásba veszi, kiépíti az azonosításukra szolgáló rendszert, egészségi állapotuknak megfelelő ellátáshoz segíti őket, gondoskodik ivartalanításukról, ideiglenes elszállásolásukról, és eljár örökbe adásuk érdekében.

Az Egyesület későbbi célja egy olyan menhely kialakítása, ahol a gazdátlan kutyák gondozása, gyógyítása, rehabilitációja, ideiglenes tartásuk biztosított, amíg véglegesen örökbe adásra nem kerülnek gazdához.

2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.


4. Az Egyesület feladatai:

- Felvilágosító munka végzése a felelős állattartásról. Rendezvényeken való részvétel.

- Gazdátlan, kóbor, gyepmesteri telepeken, menhelyen lévő schnauzer és schnauzer keverék fajtájú kutyák nyilvántartásba vétele, a kutya tulajdonosának esetleges beazonosítása.

- Egészségi állapotuk felmérése, ennek megfelelően kezelése, ellátása, védőoltások beadatása, féregtelenítések elvégzése.

- A gazdátlan kutyák ideiglenes befogadóknál történő elhelyezésének megoldása, amíg megfelelő gazdát nem találunk részükre.

- Ivartalanításuk elvégeztetése.

- Eljárás a kutyák örökbeadására.

- Támogatók, szponzorok keresése, adománygyűjtés, állateledel és állatfelszerelés gyűjtése, rendezvényeken való részvétel gyűjtés és ismeretterjesztés céljából az Egyesület célkütézeséinek eléréséhez. Új tagok és pártoló tagok felkutatása.

- Honlap működtetése, kapcsolattartás.

- Segítségnyújtás az elveszett schnauzer kutyák megtalálásához az állampolgároknak.

Az egyesület által végzett önkormányzati közfeladat, mint közhasznú tevékenység:

Az egyesület a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) bek.-nek 5. pontjában foglalt közfeladatot, azaz állategészségügyi feladatokat közvetve látja el.

 III.

Az Egyesület tagsága

 1. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

Az Egyesület minden rendes tagja, akivel szemben nem állnak fenn a Ptk. 3:22. §-ában rögzített kizáró okok, megfelel a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeknek, illetve vele szemben összeférhetetlenségi ok sem áll fenn, az Alapszabályban meghatározott feltételekkel az Egyesület bármely tisztségére megválasztható.

A Ptk. 3:22. § alapján a vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

 

  • · Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • · Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  • · A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  • · Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • · Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • · Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A rendes tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelme alapján - az Egyesület Elnöksége dönt.
Az Egyesület rendes tagjának jogai:

- részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

- a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

- felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

- 18 éven aluli tag is választhat és választható képviselettel nem járó tisztségre;

- 18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

- indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
- betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

- a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

 

4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.


5. A tagsági viszony megszűnik:
- a tag halálával,
- az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével,
- a tag kilépésével,
- a tag kizárásával,

- a tag megszűnése esetén (nem természetes személy tag esetében).

6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

- azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. Tagdíjfizetés elmulasztása esetén a tagot megfelelő határidő tűzésével igazolható módon fel kell szólítani a tagdíj megfizetésére és figyelmeztetni kell e fizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire is. A felszólítást igazolható módon kell megtenni, és abban megfelelő határidőt kell biztosítani a tagdíj megfizetésére, továbbá figyelmeztetni kell a tagot a fizetés elmulasztásának következményére.

- azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A tag kizárása a Ptk. 3:70. § alapján:

(1)   A tagnak a jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

(2)   A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról. Lehetőséget kell biztosítani a tag részére a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására.

(3)   A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

(4)   A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

 

Az Elnökség tagjainak kizárása ügyében a Közgyűlés dönt.

A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával.

7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

8. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja alapján)

(1)   A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől, illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

(2)   A jogszabályt, az alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök javaslatára a közgyűlés rendeli el.

(3)   A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület Elnöke, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

(4)   A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomással bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

(5)   A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

(6)   A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve a módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

(7)   Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

(8)   A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fenteknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

(9)   A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

(10)     A hátrányos jogkövetkezménnyel súlytott tag az Egyesület székhelye szerinti illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

IV.

Az Egyesület szervezete


1. Az Egyesület szervei:
Közgyűlés,
Elnökség.

2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni az egyesület nevének, székhelyének, az ülés helyszínének, az időpontjának és a napirendi pontok meghívóban történő közlésével. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére a meghívót ki kell küldeni írásban, igazolható módon legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A Közgyűlés ülésének meghívóját az előzetes értesítési időközben az egyesület honlapján is közzé kell tenni

A Közgyűlés az ülését az Egyesület székhelyén tartja. Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított öt napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Erről az Elnökség az indítvány beérkeztét követően haladéktalanul dönt, és az indítványokat követően kialakult végleges napirendről a tagokat haladéktalanul írásban, igazolhatóan értesíti.

 

Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.[1]

 

A megismételt Közgyűlés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták.

A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.


3. A Közgyűlést össze kell hívni:
- ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
- ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
- ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.


4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.

5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legalább nyolc napon túli, de legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül, de legalább három ilyen tag jelenlétében határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha a közgyűlés megismételt jellegére és a távollét jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A meghívót ekkor a közgyűlés napja előtt legkésőbb nyolc nappal igazolhatóan meg kell küldeni a tagok részére. A napirend kiegészítésére ekkor nincs lehetőség.

 

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők, akik egyúttal szavazatszámlálók is.

 

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két a Közgyűlés által megválasztott tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés teljes egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.[2]

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.


7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

- az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének és a szétválásának kimondása;

- az Alapszabály elfogadása és módosítása;
- tisztségviselők megválasztása és visszahívása; díjazásának megállapítása
- tagdíj mértékének megállapítása;
- az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

- az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
- tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

-  a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő

az egyesülettel munkaviszonyban áll;

az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

- a végelszámoló kijelölése

- a közhasznúsági jelentés elfogadása

- döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

A visszahívás feltételeit akkor állnak fenn, ha az elnökség tagja:

  1. Az elnökségi feladatai ellátásából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. Egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az elnökség tagsági tisztségének fenntartását a továbbiakban lehetetlenné teszi.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

8. A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.a kérdést elvetettnek kell tekinteni és következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.


9. A jelen lévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges a tag kizárásával kapcsolatos határozatához. A jelenlévő tagok kétharmados háromnegyedes szótöbbsége szükséges az Alapszabály elfogadásához, módosításához. az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához; Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

10. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igénnyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.

A Közgyűlésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a Közgyűlés helyét, időpontját, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban elhangzott hozzászólások összefoglalását, és a hozott határozatokat, a határozat(ok) tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők arányát név szerint. A jegyzőkönyv vezetéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott két hitelesítő aláírásával hitelesíti.

A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést. A meghozott határozatról az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hoznia.

Az éves beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig tartó ülésre be kell terjeszteni és el kell fogadni. A beszámoló fő adatait a meghívóhoz mellékelni kell s legalább 10 nappal az ülés előtt meg kell küldeni a tagoknak. Az elfogadáshoz egyhangúlag hozott határozat szükséges.

Az Egyesület az elfogadott beszámolót a 2011. évi CLXXV. tv. 30. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni:

Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.

Az Egyesület e kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet az Egyesület a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon teszi közzé, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé teszi.

Az Egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

13. Elnökség

Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban - a kizárólagos hatásköröket kivéve - gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatait egyhangú döntéssel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon mindhárom elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.

14. A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 2 éves időtartamra.


15. Az Elnökség feladata és hatásköre:

- az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

- a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

- az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

- az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

- az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

- részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

- a tagság nyilvántartása;

- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

- az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

- tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

- a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

- az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

- az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
- személyzeti munka irányítása;
- az Egyesület tagjának tagdíjfizetés elmulasztása esetén történő kizárásával kapcsolatos eljárás;

- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

- minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül ketten jelen vannak. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.


16. Az Egyesület tisztségviselői
Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét 2 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.


Az Elnök feladata és hatásköre:
- az Egyesület tevékenységének irányítása;
- a Közgyűlés összehívása,

- döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

- a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

- kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
- irányítja az Elnökség munkáját;
- vezeti az Elnökség üléseit;
- képviseli az Egyesületet;
- intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
- összehívja az Elnökség üléseit;
- vezeti az ügyintéző apparátust;
- irányítja az Egyesület gazdálkodását;
- utalványozási jogot gyakorol;
- gyakorolja a munkáltatói jogokat;
- minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

17. Az Egyesület alelnöke

Az Elnököt távollétében az alelnök helyettesít. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

 

18. Nem lehet az Elnökség elnöke vagy alelnöke az a személy, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn (Ptk. 3:22. § (1), (4), (5) és (6) bek.), azaz

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(4) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

továbbá az a személy, aki a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(2) Az Elnökség elnöke, alelnöke, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

Az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

V.

Ellenőrző Bizottság

 

1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 2 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a közgyűlés választja 2 éves időtartamra, a bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre.Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A visszahívás feltételeit akkor állnak fenn, ha az Ellenőrző Bizottság tagja:

  1. A biztossági feladatai ellátásából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. Egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a bizottsági tagsági tisztségének fenntartását a továbbiakban lehetetlenné teszi.

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

3. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén szavazati joggal vesz részt, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

4. Az EB tagjai más választott egyesületi tisztséget nem tölthetnek be. Nem lehet az EB elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn (Ptk. 3:22. §), továbbá:

- a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

       - az Egyesülettel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

       - az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve

       - az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója

-         A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület EB tagja, illetve könyvvizsgálója, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

Az EB elnöke és tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Az EB tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.

 

VI.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.


2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
- tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
- magán és jogi személyek támogatásai;
- az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
- rendezvény bevétel;
- egyéb bevételek.

3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek.

4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

 

VII.

Az Egyesület megszűnése


Jogutódlással történő megszűnés:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogutód nélküli megszűnés okai:

 

(1)            Az Egyesület megszűnik, ha:

-                     határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

-                     megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

-                     a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

-                      az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik fenit esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

-  az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné

vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

-  az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

(2)          Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljához hasonló cél megvalósítására létrejött Siófoki Állatvédő Alapítványnak adja át.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át a Siófoki Állatvédő Alapítványra.

 

Az Egyesület megszűnése (beleértve a feloszlást és feloszlatást is) esetén az Egyesület végelszámolás után megmaradt vagyona a Siófoki Állatvédő Alapítványra száll. Egyesülés miatt megszűnés esetén az Egyesület vagyona az új egyesület tulajdonába megy át.

 

(3)            Ha a bíróság vagy a feloszlást kimondó közgyűlési határozat másként nem rendelkezik, a megszűnéssel kapcsolatos teendők ellátása a hivatalban lévő Elnökség feladata.

 

VII.

Döntések közlése, nyilvánosságra hozatalának módja, Irat BETEKINTÉS

 

A Közgyűlés és az Elnökség határozatait írásban rögzíti. Határozatait az érintettekkel írásban közli, és a honlapján nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület működéséről, éves költségvetéséről és szolgáltatásainak igénybevételi módjáról évente egy alkalommal a honlapja vagy a sajtó útján tájékoztatja a közvéleményt.

Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett irataiba bárki betekinthet, azokat az irattározás helyszínén (Egyesület székhelye) tanulmányozhatja. Ez iránti igényt az Egyesület Elnökének szóban vagy írásban kell jelezni, aki 10 napon belül az igénylővel egyeztetett időpontban egy Elnökségi tag jelenlétében biztosítja a betekintést. Az iratbetekintés során lehetővé kell tenni a közérdekű adatok megismerését és tiszteletben kell tartani a személyes adatok az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. CXII. tv. rendelkezései szerint.

VIII.

Vegyes és záró rendelkezések

 

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekreben a Polgári Törvénykönyv, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. a 2013. évi V. törvény (Ptk.), a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Kelt: Budapest, 2015. október 18.

Érvényesítő Záradék:

Alulírott, Varga Beáta Elnök igazolom, hogy az Egyesület alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Jelen egységes szerkezetű okirat elkészítésére a dőlt betűvel jelzett módosítások, a korábbi egységes szerkezetű alapszabály teljes egészében történő hatályon kívül helyezése, valamint a közgyűlési határozatok alapján végrehajtott módosítások, illetve az elfogadott új egységes szerkezetű alapszabály adtak okot.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------