Kullancs

Pókszabású ízeltlábú (atkafélék közé tartozik), szárnyatlan külső élősködő. Hazánkban közel 40 kullancsfaj fordul elő, ezek közül a leggyakoribbak: Ixodes ricinus, a Rhipicephalus sanguineus, Rhipicephalus sanguineus.

A kullancs 1-6 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű pókidomú. A lárvának három, az ezt követen kialakuló ún. nimfának és az imágónak négy-négy pár lába van. Háziállatok, hüllők, vadon élő emlősök, stb. valamint az ember vérét szívja. Leginkább erdőkben, ligetekben, parkokban, fás, füves, bokros területeken fordul elő. A nedves, nyirkos helyeket szereti, száraz időben ilyen helyre húzódik be. Tavasztól-őszig megtalálhatóak, de leginkább március-június, és szeptember-október hónapokban fordul elő a legnagyobb számban.

A nőstény 2-9 évig él, ez idő alatt több ezer petét rak le, melyekből a lárvák - hőmérséklettől függően - 2-8 hónap múlva kelnek ki. A fejlődés teljes időtartama - táplákozástól függően - 2 hónap és 6 év között mozoghat, de átlagosan 3 év. A kifejlett kullancs 3-6 évig (a fiatal alak kb. 1 évig) marad életben táplálék nélkül.

A hímek és a nőstények is szívnak vért, azonban a hímek a hátukat borító pajzs miatt nem tudnak jelentős mennyiségű vért felvenni. A vérszívás több órától 3-7 napig is eltarthat, nem vált ki viszkető érzést, mert a kullancs nyála véralvadást gátló anyagon kívül érzéstelenítőt is tartalmaz. Nemcsak a kifejlett kullancs, hanem valamennyi mozgásra képes fejlődési alak szív vért.

A kullancsok által terjesztett betegségek

Babesiosis: Súlyos vérszegénységgel járó megbetegedés. A tünetek 2 nappal - 3 héttel a fertőződést követően jelentkeznek. Tünetei: nagyon magas láz, kiszáradás, bágyadtság, étvágytalanság (feltünő lesoványodás). Ezen idő alatt egyre több vörösvérsejtet rombolnak szét a károkozók, ami nagyobb fokú vérszegénységhez vezet, szapora légzés tapasztalható a kutyánál. A vizelet vöröses-barna vagy fekete-kávé színű, majd máj- és lépmegnagyobbodás lép fel, a nyálkahártyákon sárgaság jelentkezik. Ezen tünetek után sajnos nagyon sok kutya elpusztul, ezért fontos, hogy Babesiosis gyanúja esetén a kutya minél előbb állatorvosi ellátásban részesüljön!

Lyme-kór: A kullancs szúrását követően több héttel vagy akár hónapokkal a kutya belázasodik, és az alábbi általános tüneteket produkálja: étvágytalanság, bágyadtság, kedvtelenség, gyengeség, sántaság, szőrhullás, ízületgyulladás. A betegség kb. 6 hétig tartó antibiotikum-kúrával gyógyítható általában, ha a kezelést időben megkezdik.

Haemobartonellosis: A Haemobartonellosis többnyire csak legyengült ellenállóképességű állatokban fordul elő. A vérszegénység tünetei 2-14 nappal a fertőződést követően jelentkeznek.

Hepatozoonosis: Kutyákban ritkán előforduló megbetegedés, ami rendszerint egyéb fertőző betegségekhez társul. A betegség kimenetele bizonytalan, lázzal, bágyadtsággal, izomfájdalmakkal, gennyes orrfolyással és kötőhártya-gyulladással jár.

Folyamatosan gondoskodjunk a kullancs elleni védelemről! A kullancs eltávolításához érdemes az erre a célra kifejlesztett kullancseltávolító csipeszt, vagy kanalat használni. A bőrhőz minél közelebb kell megfogni, és a testét nem összenyomva eltávolítani. Mindig ellenőrizzük kutyánk bundáját, főleg ha erdőben, ligetben jártunk vele. A kisebb méretű kullancsot nem mindig könnyű észrevenni. Ha kullancsot találtunk, azonnal távolítsuk el, vagy kérjük hozzáértő, állatorvos segítségét.

Bolha

Ízeltlábú, szárnytalan, oldalról lapított testű külső élősködő, 2-4 mm nagyságú, vöröses-barna vagy fekete színű. Jellegzetes bolha fajok: macskában a macskabolha (Ctenacephalides felis), kutyában a kutyabolha (Ctenacephalides canis) és emberben az emberbolha (Pulex irritans), de ezek mindegyike képes a többi fajon is vért szívni. Ezek közül legelterjedtebb a macskabolha, ami mind az embert, mind a kutyát támadhatja. Egész évben előfordulnak, a kutya folytonos vakaródzásából következtethetünk a bolhák jelenlétére. A külső élősködök kedvencünk vérét szívják, és mászkálásukkal, csípéseikkel nyugtalanítják.

Hihetetlenül gyorsan és tömegesen szaporodnak. Egyetlen nőstény bolha akár napi 30-50 pete lerakására képes, ezt heteken keresztül tudja megszakítás nélkül folytatni. Evvel akár az egész lakást ellephetik, kiírtásuk nem egyszerű feladat.

Bolhaekcéma: allergiás reakció a bolhacsípések nyomán. Tünetei: kíméletlen vakaródzás, bőrgyulladás, szőrhullás, főleg a gerincvonal mentén és a combok belső felületén. Gyakori, hogy a kutya néhány óra alatt teljesen kirágja a szőrét ezen a területen.

Megelőzésre használt szerek:

  • sampon
  • nyakörv (pl. Kiltix, 7 hónapig fejti ki hatását)
  • por (általában rövid ideig hat, hetente kétszer célszerű megismételni a kezelést)
  • spot on (pl. Frontline, 24 órán belül hatni kezd, 8 hónapig hat)
  • spray (pl. Frontline, 24 órán belül hatni kezd, 30 naponta kell megismételni a kezelést)

A kutya bolha elleni kezelésével egyidejűleg fertőtlenítsük a fekhelyét, takaróit.

Atkák

Rühatka: Élősködő, szabad szemmel nem láthat - a rühösséget okozza. Ez jóval ritkább, mint a bolhásság.

Tünetei: kipirult, majd gyulladt bőr, amit vaskos pörkök fednek. Szőrhullás. Szünet nélküli vakaródzás, majd lesoványodás. A bőrelváltozás a hason, mellkason, lábakon, könyökön, fülek széli részén, szemhéjakon, pofán alakul ki.

Fülrühösség: a kutyák külső hallójáratának gyulladását okozó rühatkák által jön létre. Tünetei: fejrázás, fülvakarás, nyomásra érzékeny fül. A fülben kávézaccszerű váladék, pörkök találhatók. Kellemetlen, makacs, de kezelhető betegség.

Szőrtüszőatka: Örökölhető betegséget okoz (demodicosis). Már szopós korban fertőződhetnek az élősködővel a kutyák. Főleg fiatal kutyák betegsége.

Szőrhiányos foltok a szemhéjon, orrháton, fülkagylóban, lábakon, ajkakon. Súlyosabb esetben szabálytalan alakú összefüggő szőrhiányok alakulnak ki, pikkelyező göbök jönnek létre. Elhúzódó esetben a bőr jelentősen megvastagszik és elszíneződik. A tünetek már röviddel a szoptatás befejezése után jelentkeznek. Az ellenállóképesség csökkenése (hiányos táplálkozás, férgesség, fertőző betegség, vitaminhiány, stb.) miatt az egész testen elterjedhetnek a bőrelváltozások.

2 évesnél idősebb állatoknál gennyesedő formája is létrejöhet: a szőrtüszőkben gennykeltő baktériumok szaporodnak el. Ez lesoványodást és elhullást okozhat.

A kiterjedt illetve elhúzódó szőrtüszőatka betegség végleges meggyógyítására alig van remény, kezelhető, de nem gyógyítható betegség.

Férgek

Orsóféreg: Leginkább kölyökkutyában fordul elő. A kifejlett féreg 5-10 cm hosszú, fonálra hasonlító, fehér színű. A bélsárban vagy masszív fertõzés esetén a hányadékban láthatjuk. A férgek a bél belsõ falához tapadva élnek. A férgek tápanyagtól fosztják meg a gazdaállatot, toxikus anyagcseretermékeik gyomor-bélirritációt ez által hányást, hasmenést, súlyos esetben görcsöket okozhatnak, másrészt a lárvavándorlás során károsítják a májat, tüdõt.

Kampós fejû férgek: Bármilyen korban előfordul, szintén a bélben élõsködik. Vérszívó képességük olyan nagyfokú, hogy a fiatal kutya vagy macska elhullásához vezetõ vérszegénységet okozhatnak.A fertõzöttség tünetei hasonlóak az orsóférgesség tüneteihez, de a hányás, hasmenés, hasfájás mellett sokszor a bélsár feketés színû a bélfal ereibõl származó vér miatt.

Galandférgek: Horgas fejükkel a bélfalhoz tapadnak és testfalukon át veszik fel a gazdaállat által már megemésztett táplálékot. Jellegzetes megjelenésûek, apró rizsszemekhez, uborkamaghoz hasonlatosak, a bélsár felületén, esetleg a végbélnyílás környékén láthatók.

A galandférgek biológiai ciklusának érdekessége, hogy a féreg kifejlõdéséhez egy köztigazdára is szükség van, amelyik lenyeli a petéket - ez a köztes gazda lehet akár a bolha is. Házi kedvencünk a köztigazda elfogyasztásával fertõzõdik meg, és kialakulnak benne a kifejlett galandférgek. A kutya leggyakoribb galandférge a Dipylidium caninum (uborkamag képû galandféreg), melynek köztigazdái a bolhák!

Megelőzés és gyógyítás: Féregtelenítés! A fertőzöttség fennállása alatt 2 hetente szükséges. A féregmentességhez az újrafertõzõdést is meg kell akadályoznunk. A fertõzött állatok bélsarát össze kell gyûjteni, különösen féregtelenítés után, hiszen a környezetbe került petékkel az állat újrafertõzheti magát, vagy fertõzheti társait. Ezzel egyidejűleg fontos a hatékony bolhaírtás is!

Allergia

A kutyáknál is gyakoriak a különböző allergiák által kiváltott, viszketéssel járó bőrgyulladások.

Fajtái: A leggyakoribbat a bolha okozza, ez a bolhaekcéma. (erről feljebb már olvashattál)

Inhalációs (belégzési) allergia: fokozott érzékenység esetén következik be. Általában 1-3 éves korban jelentkezik.

Tünetek: vakaródzás, egy-egy testrész (ritkább esetben nagyobb testfelület) harapdálása. Amennyiben a légutakat is érinti: tüsszögés, szuszogás, köhögés, orrfolyás, könnyezés jelentkezik a kutyánál. Az allergiás reakció egyik legritkább formája a gyomrot és a bélrendszert érinti, ilyenkor hányás, hasmenés fordul elő. Ahhoz, hogy a betegséget kezelni lehessen, ki kell deríteni mi az allergia kiváltó oka, ezt allergiás-bőrpróbák vagy a vérvizsgálat laboratoriumi vizsgálatával állapítják meg.

Két nagy csoportja van:

  • szezonális: különféle növények okozzák: pitypang, csalán, réti csenkesz, angol perje, réti perje, fűzfa,nyírfa, bükk, éger, mogyoró, fehér akác, stb.
  • nem szezonális: poratkák, por, penészgomba, gyapot, toll, gyapjú, stb.

Kezelése

Tüneti kezelés: a gyulladásos anyagok felszabadulásának csökkentéséből, és az irritált bőr megnyugtatásából áll.

Oki terápia: Az immunrendszer túlérzékenységének csökkentése.

Táplálékallergia

Bármely életkorban jelentkezhet.Kiváltó ok lehet: pl. csirke, marha vagy pulykahús, tojás, hal, búza, kukorica, zaboehely, kenyér, liszt, élesztő, tejtermék, vagy igen gyakran a tápokba kevert szójafehérje.

Tünetei: kiütések, és a bőr viszketése (főleg a pofatájék és a mellső lábak érintettek), bőrelváltozások, hámlás, dudorok, fülgyulladás, légúti megbetegedés vagy hasmenés, hányás is jelentkezhet. ritkább esetekben étvágytalanság, fejrázás vagy agresszív viselkedés. Az állat bőre kiszárad, kirepedezik, vagy szőrhullás tapasztalható.

A táplálékallergia megállapítása: Célszerű állatorvoshoz fordulni, ahol vérvizsgálattal állapítják meg, mely anyagokra allergiás a kutya. Házilag: diétával lehetséges, ami során a kutya kizárólag a megszabott eleséget kapja (csak egyféle húsból és egyféle szénhidrát forrásból álló eleség) 8-12 héten kersztül. Ezt addig kell csinálni a különböző étrendekkel, amíg kiderül mely összetevő okozza az allergiát.

Epilepszia

"Különböző eredetű agyműködési zavar, amelyet az agyvelő több idegsejtjének egyszerre történő kisülése okozta visszatérő rohamok jellemeznek, és különböző klinikai, laboratóriumi tünetekkel társulnak.”

Oka ismeretlen, feltételezhető a genetikai eredet. Egyes fajták (golden retriever, labrador retriever, uszkár, német juhász, tacskó) kifejezetten hajlamosak a betegségre, de bármely kutyánál jelentkezhet. Egyes esetekben a betegség kialakulása visszavezethető az agyvelő gyulladásos, esetleg traumás eredetű károsodására.

Az epilepszia sok esetben gyógyítható (az állat rohammentessé tehető vagy legalábbis rohamok száma annyira csökkenthető, hogy a gazdi és az állat életvitelét a továbbiakban ne zavarja). A rohamok megjelenési rendkívül változatos lehet.

Jellegzetes, ismétlődő görcsrohamokban nyilvánul meg, ez a rövid ideig tartó állapot gyakran eszméletvesztéssel is jár. Két roham közötti időszakban a kutya tünetmentes, egészséges benyomást nyújt. Általában a kutya 3.-5. évében jelentkezik először a betegség, de nem ritkán már 3 hónapos korban is jöhet az első roham.

A görcsöket kiváltó hatások között szerepelhet többek között a stressz, a félelem, a kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárás változás, de spontán, akár alvás közben is kialakulhat a roham.

Az epilepszia lefolyása különböző súlyosságú lehet:

  • Enyhébb esetben a kutya hirtelen elveszti egyensúlyát, támolyogni kezd, lerogy, majd az oldalára dől. Rövid időn belül felkel, de mozgása bizonytalan, szeme ijedt, tekintete zavart.

  • Súlyosabb esetben a roham szinte villámcsapásként éri a kutyát. Az állat az oldalára vágódik, teste megmerevedik, végtagjaival futó mozgásokat végez, pupillái kitágulnak, feje és nyaka teljesen hátrafeszül. A rágóizmok rángása miatt a kutya szája habzik, ajkait és nyelvét véresre haraphatja. A roham alatt nyöszörgő, vagy akár sikító hangot hallathat, bélsár- és vizeletürítés is előfordulhat. A roham pár másodperctől maximum néhány percig tart, de ez a gazdi számára jóval hosszabb időnek tűnhet.

Az epilepsziás görcsök jelentkezhetnek ritkán, havonta, esetleg félévente, lehetnek azonban akár naponta többszöriek is. Jelentkezhetnek a görcsök rendszertelenül vagy rendszeres időközönként.

A roham alatt a legfontosabb, hogy a kutyát a sérülésektől megóvjuk, ezért óvatosan meg kell fogni a fejét, hogy ne ütődjön a földhöz, vagy a környezetében lévő tárgyakhoz. Soha ne nyúljunk ilyenkor a szájába, mert öntudatlan állapotában nekünk is komoly sérülést okozhat. Egy pár cm átmérőjű fadarabot, vagy egyéb alkalmas eszközt célszerű ilyenkor kedvencünk szájába tenni, megakadályozandó, hogy saját nyelvét elharapja. Roham után gondoskodni kell arról, hogy kedvencünk egy-két órát nyugodt, lehetőleg elsötétített helyen pihenhessen.

Focalis epilepsziák tünetei

  • A tudat nem érintett. Valamelyik végtag ütemes rángása, tipegő járás. Szőnyeg, takaró, bútorzat, PVC- padló, fémtárgyak, saját végtagok folyamatos nyalogatása, nyeldeklés, nyaló mozgás (fagyizás), fogcsikorgatás, gyakori fülrázás, átmeneti lábszétcsúszás, fejremegés, csámcsogás.
  • A tudat valamilyen fokban érintett (enyhébb, vagy súlyosabb tudatbeszűkülés) Nyelv öltögetése (fagyizás), több órán át tartó, nyugtalan járkálás, hallucinációk (légykapkodás és csillagvizsgáló fejtartás), indokolatlan agresszivitás.

Generalizált epilepszia tünetei

  • Eszméletvesztés nélkül (távollét epilepszia – kis roham – petit mal) A kutya perceken át elréved, a semmibe néz. A folyamat magától rendeződik, vagy átmegy nagy rohamba. Jól kezelhető a megfelelő antiepileptikumokkal.

  • Eszméletvesztéssel járó roham (nagy roham – grand mal)

Ez a leggyakoribb rohamtípus, megelőzheti bármelyik egyik eddig felsorolt focális roham. Jellegzetes tünete az egész testre kiterjedő merev- vagy rángógörcs, szájhabzás, nyelvharapás, zihálás, bevizelés. A rohamot követően a tudatállapot kitisztulása perceket vagy órákat vesz igénybe. Valódi epilepsziáról csak akkor beszélünk, ha a rohamok meghatározott időn belül ismétlődnek, ugyanazon tünetekkel és látható, kiváltó ok nélkül.

Ha kutyánknak rohama van, figyeljük meg alaposan a tüneteket, hogy később azt pontosan leírhassuk az állatorvosnak. Az orvos kivizsgálásokat végez és a roham típusnak megfelelő gyógyszert ír fel. Ritkán jelentkező görcsök esetén nincs szükség gyógyszeres kezelésre. Gyakran jelentkező rohamok esetén csak a kutya élete végéig adott megfelelő gyógyszerek segítségével érhető el tünetmentesség, a betegség azonban nem gyógyítható.

Parvovírusos bélgyulladás

A leggyakoribb és legrettegettebb fertőző betegségnek a kutyák között. A fertőzés a beteg kutyával, vagy annak bélsarával történő érintkezés során terjed. A vírus több hónapig képes a környezetben levő bélsárban túlélni.A betegség befolyásának súlyossága, kimenetele az életkortól függ. Különösen kölyök-, de gyakran növendék-korban rendkívül súlyos, gyakran halálos végű. A kutyák bármilyen életkorban fertőződhetnek, de felnőttek esetében enyhébb a lefolyás.

Tünetei: nagymértékű levertség, láz, hányás majd véres, bűzös hasmenés, teljes étvágytalanság. A hányás, hasmenés következtében súlyos kiszáradás alakul ki.

Coronavírusos bélgyulladás

Kórokozója a városi kutyáknál nagyon elterjedt. A parvo-nál leírtakhoz hasonló tünetekkel jár, általában enyhébb lefolyással, de ha a fertőződés parvovírussal egy időben történik, a kutya bélrendszere olyan súlyosan károsodik, hogy általában elpusztul.

Szopornyica

Főleg a fiatal kutyák betegsége, de felnőtt korban is előfordul. A fertőződés a vírusok belélegzésével illetve fertőzött vizelet útján történik. Az úgynevezett hurutos szopornyica magas lázzal, bágyadtsággal, a szem és az orr gennyes váladékozásával, száraz köhögéssel, gyakran hasmenéssel jár. Később ezekhez idegrendszeri tünetek csatlakozhatnak görcsök, bénulások formájában, melyek gyógyíthatatlanok, s az állat elpusztulásához, vagy a tünetek életreszóló megmaradásához vezetnek (pl. szaglás elvesztése).

Fertőző májgyulladás

Nagyon ragályos vírusos megbetegedés. A betegség fertőzött kutyákkal való érintkezés útján terjed és súlyos májkárosodást okoz (sárgasággal jár), de a vírus a légzőszerveket is megbetegíti. A betegség olyan súlyos, hogy amikor megállapításra kerül, a kutya gyakorlatilag menthetetlen. A betegséget túlélt kutyák a vírust tünetmentesen hordozzák és így nagy veszélyt jelentenek a nem oltott kutyákra.

Leptospirosis

Baktérium okozta megbetegedés, amely elsődlegesen a májat és a veséket károsítja. A betegség a fertőzött kutyák vizeletével történő érintkezés során terjed, például fák törzsén, lámpaoszlopon maradt vizelettel. Súlyos esetben elpusztulással jár, vagy súlyos vesekárosodás marad vissza, amely következményeként az állat később szintén elpusztul.

Kennel köhögés

Akkor jelentkezik, amikor több kutya van együtt, például tenyésztés, kiállítások esetében. A köhögéssel járó légúti tünetek kialakításában számos kórokozó vesz részt, leggyakrabban a parainfluenza vírus, adenovírusok és a szopornyica vírusa is. A fertőződés száraz, erős köhögéssel és orrfolyással indul, azonban a korképet egyéb kórokozók súlyosbíthatják. Súlyos esetekben tüdőgyulladás alakul ki és beavatkozás hiányában az állatok elhullanak.

Veszettség

Közismert fertőző, gyógyíthatatlan betegség. A fertőzött állat nyálával terjed, általában harapás, marás útján.

A fogkő

A fogkő elmeszesedett foglepedék. A kutyák szájüregében millió baktérium él. Ezek egy része a fog felületét borítja be, láthatatlan filmréteget és lepedéket alkotva rajta. Az egészséges állatoknál a rágcsálás során a lepedék letörlődik. A foglepedék a fogakon elhelyezkedő, erős dörzsöléssel eltávolítható bevonat. 2 fajtája van: íny feletti és íny alatti lepedék. Ha valami miatt lehetőség adódik rá, a lepedék megvastagszik, a nyálból kiváló ásványi anyagok rakódnak le benne, és fogkő formájában láthatóvá válik. A fogkő tünetei: a kutya nyáladzik, lassan eszik, az evás fájdalmas számára, a fog elszineződik, rossz lesz a kutya lehellete, büdös a szája. A fogkövességnek általános hatása is lehet: a fog körüli szövetekben szaporodó baktériumok a vérkeringésbe is bejuthatnak, és így a szervezet bármely pontját elérhetik. Ennek következtében a vesékben, a szívbillentyűkön és akár a májban is okozhatnak nagyon súlyos gyulladásos betegségeket.

A fogkő elsősorban a fogak tövénél halmozódik fel, majd a fogíny sorvadását okozza, és a benne megtelepedő baktériumok rövidesen kialakítják a fogínygyulladást is. A gyulladás következtében a fog körüli szövetek kipirulnak, a fogíny enyhe sérülések következtében is vérezni kezd. A fogínygyulladás igen fájdalmas a kutyáknál, súlyosabb esetben inkább nem is fogyaszt táplálékot és ez lesoványosodáshoz vezethet. Nyáladzás és a száj gyakori nyalogátása is megfigyelhető. Ha nem kezeljük időben a problémát, a gyulladás továbbterjed a fogíny alatt a fogat tartó csontokra és a foggyökérre is. Ezen folyamatok következtében a fog meglazul, és végül kiesik.

A fogkövet az állatorvos tudja eltávolítani:

  • hagyományos módon
  • ultrahangos készülékkel

Mivel ez kellemetlen beavatkozás a kutyák számára, a legtöbb esetben el kell altatni őket a kezeléshez. A fogkövesség elsősorban idősebb kutyák betegsége, de kistestű kutyáknál akár már 2-3 éves korukban megjelenik a fogkő.

A beavatkozás után: néhány órán keresztül, amíg teljesen magához nem tér nem kaphat sem enni, sem inni a félrenyelés veszélye miatt. Ezután pár napig - főleg ha foghúzás is történt - könnyen rágható eleséggel kell etetni (pl: kockára vágott párizsi, felkarikázott virsli). A pépes eleségeket kerüljük pár napig, (mivel ezek a foghúzás után maradó lyukakba könnyen beszorulnak, és ott a baktériumoknak jó táptalajul szolgálhatnak). 4-5 nap múlva lehet visszatérni a megszokott eleséghez.

Hogy fentieket elkerüljük, nagy jelentősége van a megelőzésnek. Erre léteznek:

  • speciálisan kialakított tápok
  • a célra kifejlesztett rágnivalók (kutyasnack, rágószalag), amiket evés után kell a kutyának adni. Ezek közül az újabb fajták már a fogkő kialakulását is megakadályozzák

  • tabletta (doggyfrice) egy enzimkomplex révén a plakk-képződés okait szünteti meg és így korlátozza a fogkő képződését

  • Orozyme oral paszta. A pasztát naponta kell közvetlenül az állat szájába juttatni vagy az eleségbe keverni

  • legegyszerűbb: ha az állatok rendszeresen rágnak (pl. száraz kenyeret, csontot, nagy darab húsokat)

Dohányfüst

A passzív dohányzás nem csak az emberekre, de a háziállatokra is veszélyes, rákot és légzési problémákat okozhat. Kutatások szerint hosszú orrú kutyáknál leggyakrabban az orrban, illetve az orr-melléküregben alakul ki daganat, míg a rövid orrú kutyák inkább tüdőrákosak lesznek. Nem a belélegzés az egyetlen módja annak, hogy a dohányfüst a szervezetbe kerüljön. A füstrészecskék gyakran bennmaradnak az állatok szőrében, és amikor tisztítják magukat, akkor kerülnek be a szervezetükbe. A kutyák esetében jelentkező tüdőrák jelei a súlycsökkenés, krónikus köhögés, fáradtság. A tüdőrák figyelmeztető jele lehet továbbá a krónikus tüsszögés, orrvérzés és az orrkörnyék bedagadása.

Hőguta

A test nem képes megszabadulni a felesleges hőtől, ezáltal túlmelegszik.

A 30 foknál melegebbet kutyáink rosszul viselkedik. Ilyenkor mindig biztosítani kell friss vizet és árnyékos, hűvösebb helyet. Célszerű még az enyhébb időszakban hosszabban sétáltatni (kora reggel, késő este), és napközben csak rövid időre kivinni. Melegben ne hagyd kedvencedet a kocsiba bezárva, hiszen pár perc után hőgutát kaphat. Se a tűző napon, se árnyékban álló autónál - hiszen abban is hamar megemelkedik a hőmérséklet.

Tünetei:

  • zihálás
  • nyálzás
  • lihegés
  • levertség
  • idegesség
  • elesettség
  • hányás
  • görcsök
  • igen magas láz
  • eszméletvesztés 

Amennyiben hőguta gyanúja merül fel: A felforrósodott helyről vigyük hűvösebb helyre, hideg vízzel hűtsük le a kutya testét (szőr, bőr, nyak, fej, lábak – belső részeken is), és itassuk hideg vízzel. Ezt követően vigyük kedvencünket a legközelebbi állatorvoshoz, állatkórházba. Fontos, hogy a testmozgás kerülendő ilyen esetben!

Toklász

A kutyatulajdonosoknak, na és főleg kedvenceiknek komoly gondot okoz a tűhegyes toklász. Sok kutyafajta (pl. spániel) előszeretettel gyűjti be őket sétái során, de egyik kutya sem lehet biztonságban, amelyik picit is hosszabb szőrrel rendelkezik.

A toklászról tudni kell, hogy ha fennakad a szőrön, mindig csak egy irányba, a hegye felé mozdul el, így azon a helyen, ahol először találkozik a bőrrel, befúródik. Ha nem vesszük észre a beékelődött toklászt, az akár egészen el is tűnhet a bőr alatt, ahol is tovább vándorol (több 10 cm-t is) a szalagok, inak mentén, fájdalmat és gennyes gyulladást okozva. Jelei: kisebb seb, gyakori lábnyalogatás, sántaság.

Ha a fülön akad fenn, a fül tölcsér alakja egyenesen bevezeti a külső hallójáratba, ahol szúró érzést okoz - ezt heves fülrázás és fejoldaltartással jelzi a kutya. Ha ezt észleljük, vigyük minél előbb állatorvoshoz, aki egy speciális eszközzel ki tudja venni. Ha a dobhártyán is átjut a toklász, középfül vagy belső fülgyulladást okoz, ami már igen komoly (akár idegrendszeri) tünetekkel is jár (szemrezgés, körmozgás, stb.).

Ha a kutya szemébe kerül a toklász, gennyes kötőhártya-gyulladást okozhat. Amennyiben beszippantja, és az orrába kerül, heves prüszkölésbe kezd a kutya, valamint orrvérzéssel is járhat.

A toklász eltávolítása komoly feladat az állatorvosok számára is, nem is mindig lehetséges azonnal, hanem meg kell várni, amíg a szervezet ellenállása kilökődésig viszi a folyamatot, de van, hogy csak műtéti úton tudnak segíteni.

Segíthet a megelőzésben, ha a szőrt az ujjak közül eltávolítjuk, a fülön, lábakon rövidebbre vágjuk, a lógó szőrös fülű kutyáknál csipesszel (csak a szőrt!) vagy hálóval a füleket a fejtetőn rögzítjük, és amennyire lehet, kerüljük a toklászos területeket.  

A sétákat követően, de legalább napi egyszer alaposan át kell nézi a kutya szőrét, és távolítsuk el a fennakadt toklászokat.