Surikánk jövő hétvégén próbaidőre beköltözik Zsófiékhoz, és ha minden rendben lesz, és a kutyusok is kijönnek, végleg örökbe fogadják.

Surinak még mindig nem találtunk befogadót, ezért a mai naptól kénytelenek vagyunk panzióztatni, amíg új otthonra nem lel valakinél.


Nem hisszük el, hogy senkinek nem akad meg a szeme ezen a kis öreg snacikán. Sőt, hisszük, hogy sokatok szive megdobbant a szemei láttán, és csupán a költségek tartanak vissza, hisz mindenki tudja, hogy egy idős kutyánal emelkednek az állatorvosi kiadások.
De az nem lehet, hogy a fránya anyagiak miatt ne tudja Suri nyugalomban, szeretetben, méltón befejezni a kis életét. Mi ezt nem engedjük.


Ezért egyesületünk vállalja Suri összes kiadását, élete végéig, cserébe csupán egy nyugdíjas kosarat kérünk, egy befogadót, aki szeretgeti, simogatja, gondozza kicsi Surinkat. Egy kis sarok, egy kis kosárkával, és egy kis felesleges szeretet, ennyit kérünk kicsi háromlábon ugráló, vaksi, süketecske, Suriapónak!